Mielőtt az isteni Marylint kamera elé állította volna, a legendás színész Laurence Olivier rendezőként már túl volt olyan koronás fők élettörténetén, mint V. Henrik, Hamlet vagy III. Richárd, így nem okozott túl nagy nehézséget számára a bohémiai uralkodói dinasztia belső szobáiba való bekukkantás. Talán ez is filmjének gyengéje, hiszen a beszélgetős történet csak pár helyiségben játszódik - nem hiába volt patinás sznházi múltja Oliviernek! -, a túl sok párbeszéd ellenére a színészek remekek, főképp Monroe, aki a bohókás félig-címszereplőt szimpatikusan-viccesen hozva megmutatja, hogy sokkal több az évszázad szexszimbólumánál...(A film A herceg és a színésznő magyar címmel ismert.)