A rendszerváltás környékének egyik kultikus "horror"-ja Richard Donner (Halálos fegyver-mozik, Maverick és még sok más) rendezésében, Jerry Goldsmith csontig hatoló dallamaival és kiváló színészi alakításokkal. Gyerekként a sakálos részt nem mertem nézni, ám kissé idősebben, inkább remek vallási thrillerként írnám le az első Óment. A kritikai és anyagi sikert 1991-ig három folytatás, 2006-ban pedig egy újra követte, majd idén Az első ómen-nel zárt - eddig - a franchise. Azért mégiscsak az eredeti a legsátánibb szórakozás...

A filmművészet egyik legfajsúlyosabb egyénisége, Federico Fellini gazdag életpályája során ugyan egyetlen Oscar-jelölését sem tudta aranyra váltani - végül 1993-ban életműdíjjal tüntették ki -, ám a kritikusok, de elsősorban a műértő közönség dicséretét és rajongását minden mozijával sikerült kivívnia. A hetven éves, fekete-fehér, mesteri alkotás két utcai mutatványos történetén keresztül a szegénység útján poroszkálók mindennapjait. Jutalomjáték az "erős" Anthony Quinnek, de főképp a némafilmes eszközökkel mimikázó Giulietta Masinának.

Walter Hill filmje még hiányzott a megnézési listámról és most jött el a bomberek ideje. A félig-meddig alternatív valóságban játszódó zenés krimi a messziről hazatérő igazságosztó már sokszor látott rendrakását meséli el jó kis akciókkal és pár dallal. Benne az akkor fiatal és mostanában évente 10-15 filmez forgató Michael Paré, a fiatal Willem Dafoe, a nagyon fiatal Diane Lane és azóta még mindig fiatal Rick Moranis. Nem Walter Hill legjobbja, de így is kellemes időtöltés a nyolcvanasok elejéről...

Miután az elszabadult Taika Waititi olyan sikeresen önmaga rossz paródiájává változtatta a Thor negyedik részét, idén megalkotta a Időbanditák fél-Monty Python sci-fi - fantasy - kalandfilm sorozat-verzióját. Az új, modernizált változat fogadtatása vegyesre sikeredett, ám az eredeti, jó négy évtizedes klasszikus még ma is érdekes és szórakoztató, bár nem annyira vicces, most a komplett Python őrületek. Az eredeti csapatból a rendező Terry Gilliam, valamint a csak epizodistákként feltűnő Michael Palin és John Cleese láthatóak, de mellettük olyan nagy nevek szerepelnek, mint Sean Connery, Shelley Duvall, Ian Holm vagy Ralph Richardson. Ám a dilis időutazás fő- és címszereplői mégis az aprónövésű népek, köztük Kenny Baker (R2-D2), 

A 10 pont elsősorban az évtizedekkel ezelőtti, majdnem gyermekkori élménynek jár - ami természetesen máig meghatározó -, hiszen ez a katanás-babakocsis, bosszúvezérelt roadmovie gyakorlatilag egy szamuráj (Tomisaburo Wakayama nekünk a Fekete eső Sugai jakuza főnökeként lehet ismerős) és kisfia pengeváltásokkal élezett hosszú gyaloglását meséli el. Kevés csavar, de annál több vér és halott nindzsa: a stílusos, hangulatos film a Lone Wolf and Cub című manga, majd az azon alapuló, a hetvenes években forgatott, hat részt megélt mozisorozat első két epizódjának nyugati piacra szánt, speciális vágásából született. Megunhatatlan, örök klasszikus!!

 Az I. világháború idején valóban élt legendás kémnő történetében a kor legendája, a négyszeres Oscar-jelölt Greta Garbo még csak 26 éves volt, amikor ellenséget és barátot is az ujjai köré csavart ebben a szerelmi történetté átírt sztoriban. A németeknek dolgozó spion szerepe ugyan nem a svéd színésznő legnagyobb alakítása, de a drámai végkifejletben megcsillogtatja tehetségét. Érdekes, hogy 10 évvel később, alig 36 évesen forgatta legutolsó moziját és bár többször is próbálkozott a visszatéréssel, végül soha nem láthatták a vásznon...

Holdutazás, kőlények, egy hatalmas, gyilkos pók és kék nők - mintha az elmúlt évek SF- fantasy sikereinek egyfajta ősét látnánk. Ám ez a sci-fi a valódi űrutazást megelőző kor sok hibáját magán viseli: a kozmosz ismeretének hiánya csak a kisebb baj, ám a sekélyes, de túljátszott karakterek, a rossz párbeszédek, a gyenge sztori és fordulatok mellett azért mai szemmel mégis bájosan naiv és estlen film a botladozó habszivacs lényekkel és szélben mozgó kartonpapír rakétadíszlettel együtt. Nem egy science fiction mérföldkő, inkább filmes kordokumentum - azért Magyarországon mégis leszinkronizálták és megjelentették...

Amikor Belmondo gengszterek sofőrjének állt... Ám, ebben a krimiben a kissé félrevezető magyar cím ellenére, gyakorlatilag minimalista autós jelenetet, láthatunk, tehát aki Nyomd, bébi, nyomd! vagy Drive-szintű száguldásra és akcióra számít, az csalódni fog - ahogy én is. Unalmas, lassú, semmitmondó történet egy bukott versenyző bűnözői kalandjáról Belmondo csibészes sármja nélkül. Hát nem Bébel legjobb filmje, az biztos - szivarka azért fogy benne rendesen!

Donald Sutherland emlékére!

Jack Finney 1955-ös kiadású, hidegháborús sci-fi horror regényének második adaptációjában - a többi feldolgozás: A testrablók támadása (1956), Testrablók (1993), Invázió (2007) - klasszikus sztori elevenedik meg, melyben a pusztuló bolygójukról menekülő idegen lények embereket másolnak le, hogy azok helyébe lépve vegyék át a hatalmat a Földön. A göndör Sutherland az idegenek után nyomozó közegészségügyi szakembert alakítja ebben a minimáltrükkös, de feszült sci-fiben. Partnerei még: Jeff Goldblum, Leonard Nimoy, Brooke Adams és Veronika Cartwright. Érdekesség, hogy a legeleső feldolgozás legendás rendezője, Don Siegel (Piszkod Harry, A mesterlövész, Szökés Alcatrazból) taxisofőrként tűnik fel pár pillanatra! 

A mi kis falunk "előzményfilmje" egy igazi szocialista szatíra abból a világból, amit a mi és szüleink generációja még a saját bőrén is megtapasztalhatott. A négy éve a filmmennyországba távozott JiřI Menzel zseniaális, csehszlovák vígjátéka nem csupán az együgyű másodhegedűst játszó Bán Jánosból csinált - akkori - sztárt, de még bátran versenybe is szállhatott az aktuális, legjobb idegennyelvű film Oscarjáért is. A vidéki élet és a szocializmus gyönyörei, szerelem és megcsalás és egy nem mindennapi barátság története: a szomszédék csaknem negyven éves komédiáját még most is érdemes végignézni - hiszen vicces-bohókás karaktereinek történetében akár önmagunkra is ismerhetünk...